Croatiae auctorum Latinorum bibliographia: persona moysesd1e1253

CroALa, 2017-11-18+01:00.

Persona moysesd1e1253

Moyses, Štefan 1833

Moyses [mo'jses], Stjepan (Moyzes, Štefan), slovački biskup i preporoditelj (Veselé, 24. X. 1797 – Svätý Kríž, danas Žiar nad Hronom, 5. VIII. 1869). Studirao filozofiju u Trnavi, a zatim teologiju u Pešti, gdje je 1819. diplomirao. Od 1821. do 1828. bio je kapelan i učitelj u više mjesta u Slovačkoj, a 1828. postavljen za kapelana u Pešti, gdje je stekao doktorat iz filozofije. Od 1830. do 1847. bio je profesor filozofije i grčkog jezika na Kraljevskoj akademiji u Zagrebu. Kao revizor i cenzor zagrebačkih knjiga, novina i časopisa (1837–43) pomagao je hrvatski narodni preporod te bio jedan od suosnivača Matice ilirske. Od 1847. bio je zagrebački kanonik i kaptolski zastupnik na zajedničkome hrvatsko-ugarskom saboru u Požunu. God. 1848. ban J. Jelačić imenovao ga je predsjednikom Odbora za školstvo i bogoštovlje u Banskome vijeću, a biskup J. Haulik ravnateljem zagrebačkoga sjemeništa i zaklade nemoćnih svećenika. Od 1849. do 1850. bio je član hrvatskog povjerenstva u Beču, koje je trebalo savjetovati vladu o budućem uređenju države, a 1851. postavljen je za biskupa u Banskoj Bystrici. Bio je prvi predsjednik Matice slovačke (od 1863. do smrti). Djelo: Opća razmišljanja o vrtlarstvu, a posebice o voćarstvu (Myšlienky o zahradnícve vôbec a štepárstve obzvláště, 1865). HE

Moyses István, bölcseleti doktor, beszterczebányai püspök és valóságos belső titkos tanácsos, M. István és Maszarovics Anna földmíves szülők fia, szül. 1797. okt. 24. Veszelyén (Nyitram.); még nem volt hét éves, mikor szülei meghaltak; ezután rokona Jelencsik András helybeli uradalmi tiszt neveltette. 1813-ban végezte Nagyszombatban gymnasiumi tanulmányait; ekkor az esztergomi főegyházmegye papjai közé lépett és a bölcseletet ott bevégezve, a theologiára a pesti papnevelőbe küldték. 1819-től egy évig nevelő volt Lipthay Sándor fiainál Szécsénkén. 1820-ban az esztergomi praesbyteriumba lépett, hol 1821. jan. fölszenteltetett; segéd lelkész volt Szent-Endrén, Bozókon, Tászáron, Tölgyesen és Pesten a József- és Teréz-külvárosokban. 1828-ban bölcseleti doktorrá avatták Pesten. Itt ismerkedett meg Kollár János tót költővel. 1830-ban a zágrábi akadémiához a bölcselet tanárának neveztetett ki s a görög nyelvet is előadta; egyszersmind 1837-től 1843-ig censor volt. 1847-ben zágrábi kanonok lett, ekkor tanári állásától megvált. A pozsonyi országgyűlésre a káptalan követül küldte. Visszatérve a zágrábi papnevelő rectora s a papi nyugdíjalap igazgatója lett. 1848-ban a báni tanács egyik osztályának elnöke és a seminarium igazgatója volt; 1849. júl.-tól 1850. jún. 9-ig mint a horvátok bizalmi férfia Bécsben tartózkodott. 1850. aug. 30. beszterczebányai püspökké neveztetett ki s 1851. febr. 18. Rómában, máj. 25. pedig Esztergomban felavattatott és júl. 23. foglalta el püspöki székét. A város iskoláinak növelésére sok gondot fordított, leányiskolát is alapított és azt 4000 frttal segélyezte. 1851 végén Cyrill a Method cz. tót lapot alapított; nemsokára tanítóképzőt nyitott és kivitte, hogy az ottani gymnasiumban tótul tanítottak. Az 1861. jún. 6. a turócz-szent-mártoni, előbb az országgyűléshez terjesztett tót memorandumot azon év deczember 12-én küldöttség élén az uralkodóhoz Bécsbe vitte. Cyrill és Methodius apostoli művének ezredéves emlékére 1863-ban kieszközölte, hogy a beszterczebányai egyházmegye számára júl. 5-ike szent Cyrill és Methodius ünnepévé tétetett, Roskoványi Ágoston nyitrai püspök pedig, a mennyiben a két apostol működését a történelem Nyitra városával hozza összefüggésbe, M. buzdítására 40, 000 frtnyi egyházmegyei alapítványt tett Cyrill és Methodius nevére. Ugyanazon évben Turócz-Szent-Mártonban mint megválasztott elnök vezette a Matica Slovenská első közgyűlését és a társaság tőkéjét 2200 frttal növelte. 1863-ban titkos tanácsosi méltóságot nyert. 1864. júl. 5. a Cyrill és Methodius ünnepén szélütés érte s meghalt Bars-Szent-Kereszten. Mezőgazdasági, kertészeti és gyümölcsészeti czikkeket írt a Lichard által szerkesztett Obzorba. Munkái: 1. Sermage Josephi comitis in exequiis oratio funebris. Zagrabiae, 1833. 2. Susich Ladislai in exequiis sermo funebris. Zagrabiae, 1835. 3. Sermo pastoralis. Neosolii, 1851. (Németül és tótul is megjelent. Zagrabiae, 1851.). 4. Reč ktorou druhé valné shromazdenie Matice Slovenskej otvoril. Bécs, 1864. (A Matica Slovenská második évi közgyűlését megnyitó beszéde). 5. Mysliensky o zahradníctve a ovocinarstve. Szakolcza, 1865. (Gondolatok a kertészet és gyümölcsészetről.). 6. Kazne. Rózsahegy, 1897. (Egyházi beszédek). Arczképe: fametszet Kriehuber Fr.-től névaláírással. Rieger Fr. L., Slovnik Naucny. Prága, 1859. V. 512. l. Biographisches Lexikon. Znaim, 1861. 86. l. Sokol 1862. l. Zeitbilder. Pest, 1862. 25. sz. Zeitgenossen. Gratz, 1863. 225. l. Slavostni Album Cyrila Methodej. Brünn, 1864. (Red. Fr. Jar. Kubicka a Mich. Krízé). Slavische Blätter. Wien, 1865. 632. l. arczk. (Lukasic Abel). M. Sion 1869. 560., 1889. 73. l. Schematismus Historicus Dioec. Neosoliensis pro anno seculari 1876. Neosoii 41. l. Petrik Bibliogr. Vlček, Jaroslav, Dejiny Literatury Slovenskej. Turócz-Szent-Márton, 1890. Hurban-Vajanský, Svetozar, Staročná pamiatka narodenia Stefana Moysesa. Turócz-Szent-Márton, 1897. Slovenské Pohl'ady 1897. 10. sz. Narodné Noviny 1897. 244. sz. arczk. Szinnyei Magyar írók

ID

Auctoritas VIAF: 35286400

Opera

Numero: 5

opusid22029451 Oratio funebris, qua ... comiti Iosepho a Sermage de Szomszedvar ... occasione solennium exequiarum nomine regiae scientiarum Academiae Zagrabiensis adnexique Archigymnasii parentavit die 26-ta Novembris anno 1833
opusid22029548 Sermo funebris quo spect. ac clar. dno. Ladislao Susich ... occasione solennium exequiarum nomine regiae scientiarum Academiae Zagrabiensis perentavit Stephanus Moyses ... die 16-ta. Januarii 1835
opusid22029645 Oratio qua literariam juventutem ad r. Academiam Zagrabiensem sociumque Archigymnasium initio anni schol. 1836/7 comparentem nomine i. scholarum directionis salutavit
opusid22029742 Dictio occasione inchoati anni scholastici 836/7 ad universam iuventutem litterariam Zagrabiae habita ... /i.e. Oratio qua literariam juventutem ... salutavit .../
opusid22029828 Sermo funebris in memoriam professoris Ladislai Susich ... /i. e. Sermo funebris quo ... dno Ladislao Susich occasione solennium exequium ... parentavit ... 1835 .../