Croatiae auctorum Latinorum bibliographia: persona millerd1e1218

CroALa, 2017-11-18+01:00.

Persona millerd1e1218

Miller, Iacobus Ferdinandus 1779

Miller Jakab Ferdinand (brassói), bölcseleti doktor, kir. tanácsos, a m. n. múzeum igazgatója, M. Alamizsnás János városi főjegyző és majersbergshofeni Majerberg Erzsébet fia, szül. 1749. decz. 15. Budán; gymnasiumi tanulmányait a budai nemes érseki convictusban végezte; (közben két évig a székesfejérvári gymnasiumban is tanulta a rhetorikát és poesist); a jogot Bécsben Martini, Bocrisius, Riegger, Banniza, Sonnenfels és Schmidtől hallgatta s a megfelelő vizsgálatokat is kiállotta, a hazai jogot pedig Egerben és a nagyszombati egyetemen tanulta 1771-ig; egy ideig a pesti kir. táblánál, mint fölesküdött jegyző gyakornokoskodott, majd Batthyányi József herczegprimás és esztergomi érsek udvarába került mint titkár, mely szerencsés körülmény egész életére döntő hatással volt. A herczegprimás ugyanis látván a fiatal embernek a tudományok iránti hajlamát, mindenek előtt beutaztatta vele Magyarországot, Olaszországot, Tyrolt és Bajorországot és midőn e tanulmányútjáról visszatért, 1773-ban a Pozsonyban fölállított nagyszerű érseki könyvtár őrévé tette. Egy alkalommal a hgprimás által Mária Teréziának bemutattatván, a királyné azt a kérdést intézte hozzá, nem volna-e kedve a tanári pályára lépni, mire M. azt felelte: ez lenne legnagyobb gyönyörűsége. Erre ő felsége tüstént 300 frt repetensi fizetést rendelt számára, s egyúttal Kollár Ádámnak, a cs. kir. könyvtár őrének gondjaira bízta, a kinek útmutatása mellett magát a görög nyelvben, bibliographiában és a magyar törvénytudományban, valamint a világtörténelemben, ó- és újkori földrajzban, statisztikában és aesthetikában alaposan kiképezte. Nagy tudomány-szomja veszélyes betegségbe döntötte, melyből Penzinger és Humlauer hires orvosok kigyógyították ugyan, de ettől az időtől egész haláláig rövid alvású lett. (Betegsége alatt a bécsi spanyol-kórházban császári költségen ápoltatott.) Midőn Mária Terézia a Jézus-társaság eltörlése után üresen maradt akadémiai és gymnasiumi tanszékeket alkalmas erőkkel betölteni óhajtván, a tanári pályára jelentkezőket 1776. szept. próbatétel végett Pestre rendelte, M. is megjelent és négy tantárgyból (a magyar törvényből, politikai tudományokból, Magyarország történetéből, az ékesszólás- és költészetből) tette le a vizsgálatot. Magyarország történetének tanítására ő találtatott legméltóbbnak. Egyelőre a nagyváradi gymnasiumban alkalmazta Károlyi Antal gróf tankerületi főigazgató; az akadémi fölállítása után legott a hazai történet tanításával és a könyvtárnoksággal bízatott meg; 1781-ben megszerezte a bölcseletdoktori fokot, 1782-ben II. József császár kir. könyvizsgálóvá, 1788. júl. 30. pedig az akkor megnyílt jogi karhoz a statisztika s az államok történetének rendes tanárává nevezte ki. 1798-ban a m. kir. helytartótanács fölmentette őt a jogi szigorlatok letételétől. Husz évi tanárkodás után szemeinek elgyengülése miatt bucsút kellett vennie tanszékétől. Ekkor Széchenyi Ferencz grófnál vonta meg magát, kinek Catalogusa szerkesztésénél közreműködött. 1803-ban a Széchényi Ferencz gróf által (1803) alapított m. n. múzeum könyv- és éremgyűjteménye őrévé, 1808-ban pedig a múzeum igazgatójává 1000 forint évi fizetéssel, lakással és fűtéssel, neveztetett ki. Itt úgy irodalmi működéssel, mint a m. n. múzeumnak folytonos gyarapításával szerzett érdemeket. Ez érdemei elismeréseül I. Ferencz király 1817. márcz. cs. kir. tanácsosi czímmel tüntette ki. Több megye táblabirája volt. Értette az összes művelt európai nyelveket, magyarul jól, németül helyesen, latinul csinosan írt. Kétszer nősült meg, első neje volg Mochnitzky Julianna, egy m. kir. testőrnek leánya; 1816-ban második házasságra lépett Stehno Philippinával, Appenauer Ferencz özvegyével; mindkét házassága gyermektelen volt, de gyengéden szerette második nejének első házasságából származott gyermekeit, kik aggkorában önfeláldozással ápolták. Meghalt 1823. nov. 22. Pesten. Czikkei a Windisch, Neues Ung. Magazinjában (II. 1791. Etwas über die Obergespande des Kraschower und Kewienser Comitats); a Zeitschrift von und für Ungernben (I. 1802. Etwas über Paul Rósa einen ungarisches Gelehrten des XVI. Jahrhunderts, II. Von dem handschriftlichen Nachlasse des berühmten ungrischen Geschichtsforschers u. Geographen Mathias Bel, III. 1803. Über die erste Buchdruckerei in Ungern, Über den Untergang der Corvinischen Bibliothek zu Ofen, IV. Von den Naturprodukten des Mineralreichs im Biharer Comitate, V. 1804. Nachrichten eines Augenzeugen aus dem XVII. Jahrhundert von der Grosswardeiner Festung, VI. 1804. Ueber seltene Bücher, in Rücksicht auf ungrische Bibliographie); a Patriot. Wochenblattban (1804. I. Kurze Nachricht von der Seidenkultur im Biharer Komitat). Munkái: 1. Oratio panegyrica, quam in archigymnasio regio Magno-Varadinensi III. idvs maii a. 1779. Mariae Thersiae augusto Hungarorum reinae natalibus ivssv pvblico coram illustr. comite ... Antonio Brvnszvik de Korompa, nec non illustr. ac rev. ecclesiae Magno-Varadinensis canonicorvm collegio et inclvta Bihoria nobilitate habvit ... Magno-Varadini. 2. Sztzipionak álma. Töredékdarab Marcus Tullius Tzitzeronak az országlásról iratott hatodik könyvéből magyarázta ... U. ott, 1780. 3. Gestraftes Büchelchen, oder Wiederlegung der Spitzfindigkeiten, welche von einem unbekannten Author wider die Stiftungsurkunde, die der H. König Stephan im Jahre MI. der Erzabtey zu Martinsberg ertheilet hat, an das Licht sind gestellet worden, neulich in lateinischer Sprache verfasset hat A. v. G. (Anton von Gánóczy), nun aber ins Deutsche übersetzt durch ... U. ott, 1780. 4. Positiones historico-criticae ex historia pragmatica, ecclesiastica et literaria Hungariae. U. ott, 1781. 5. Dissertatio inavgvralis historico-critica de ivre Andreae III. ad coronam Hungariae, aliisque hvic adfinibus, quam pro conseqvendis in regia universitate Budensi supremis philosophiae honoribvs mense sept. anno 1781. elvcvbravit. Posonii, 1782. 6. Disqvisitio historico-critica belli fraterni inter Andream I. et Belam I. M.-Varadini, 1782. 7. Tentamen pvblicvm ex historia religionis et ervditorvm Hungariae. U. ott, (1783.) 8. Tentamen publicvm ex caesarologia vtrivsque imperii, et historia haereditariarum ditionvm avgvstissimae domvs Austriacae. U. ott, (1783.) 9. Tentamen pvblicvm ex historia regnantis per 300 et amplius annos in Hungaria stirpis Arpadianae. U. ott. (1784. Végen: Nota de supremis comitibus provinciae Krassoviensis). 10. Tentamen pvblicvm ex universa historia dvrsvs philosophici qvod ... ex praelectionibus ... subivit Michael Mayer. U. ott, (1784.) 11. Historiophilo patriae S. P. D. U. ott, 1784. (Horányihoz írva: 1. ennek Nova Memoria. Tom. I. Praefatio XX, l.) 12. Az gyuladásbéli történetek eránt. T. n. Bihar vármegye számára ki szabott rendtartás. Hely és év n. (U. ott, 1784). 13. Grabshcrift des Hoch- und Wohledlgebohrnen Herrn Johann von Beöthi, Erbherrn v. Bessenyő. Hely n., 1786. (Költemény). 14. Theoremata critica ex historia prgamatica, religionis literaria Hungariae. M.-Varadini, 1786. 15. Gedanken über die Nationaltracht der Frauenzimmer in Ungarn und einige andere Gegenstände wider das berüchtigte Buch Ninive. Hely n. 1790. 16. Comites Bihorienses fide diplomatica eruti. Magno-Varadini, 1791. (Ism. Ephem. Budenses 1791. 21-24. sz.). 17. Praecognita statistica ad notitiam historico-politicam vniversorum imperiorvm, et rerumpublicarum necessaria. Veinnae, 1792. Két kötet. 18. Schedvm de praesenti statu fabricarvm et manvfabricarvm in Hungaria atque modo promovendi rem sericeam. Magno-Varadini, 1793. (Németül a Statist. Aufklärungen II. kötetében). 19. Specimen tentaminis publici ex historia universali ... Quod in academia regia Magno-Varadinensi 1797. subivit ... Theodorus Stratimirovics de Kulpin. U. ott, 1797. 20. Tentamen pvblicvm ex praelectioniubs statisticis ... Quod ... in regia academia Magno-Varadinensi 1797. subiiverunt Theodorus Stratimirovics de Kulpin et Ladislaus Házay. Debrecini, 1797. 21. Rede welche der Hochwohlgebohrne Freyherr Ladislaus Vay von Vaja den 24. Hornung 1800 in seinem Hause zu Gross-Wardein an jene zwölf Hussaren hielt, die er an das Baron Blankensteinische Regiment abgegeben hat. U. ott. 22. Consilium politicum praecavendi et extinguendi incendia in vrbibvs, oppidis et pagis Hungariae. Cassoviae, 1800. 23. Fragmenta veteris typographiae Magno-Varadinensis. Pestini, 1803. (Ism. Annalen Wien, 1803. I. 46. sz, Zeitschrift von und für Ungern IV.) 24. Positio historico-critica. Effigiem B. Virginis Mariae auro hungarico probabilius Matthias Corvinus primus impressit. Hely és év n. (Ugyanez magyarul: Különös leczke a szűz Mária képéről a magyar aranyon. M. J. F. után irta Virág Benedek. U. ott, 1804:9 25. Pristaldvs ex antiquitatibus jvris hvngarici intepretatione critica restitvtvs. U. ott, 1805. (Ism. Annalen 1807). 26. Hercules Mehadiensis aminadversionibus criticis illustratus. U. ott, 1806. (Ism. Annalen 1806. II. 73. l). 27. Versuch patriotischer Vorschläge zur Aufnahme der ungrischen Sprache. U. ott, 1806. (Ism. Annalen 1807. II. 88. l.). 28. Epistolae archiepiscoporum Georgii Strigoniensis et Pauli Colocensis e comitibus Széchényi ad pontifices, imperatores, reges electores, principes, ministros, bellidvces, aliosqve illustris aevi svi viros datae, et vicissim abi illis acceptae, qvas ex authographis edidit ... U. ott, 1870. Két kötet. (1637-1708. 210 levél. Ism. Annalen 1808. 268. l.) 29. Epitaphium Lazári Somsics. (Budae), 1807. 30. Epistolae inperatorum et regum Hungariae Ferdinandi I. et Maxiniliani II. ad svos in porta ottomanica oratores Antonivm Verantium, Franciscum Zay, Avgerivm Bvsbeck, Albertum Wyss et Christophorum Tevffenpach. Qvas ex avtogrphis edidit. Pestini, 1808. 31. Commentatio de titulo haredeitarii Austriae imperatoris a nobili hungaro anno 1804. concinnata, nvnc edita ex autographo quod in mvsei hvngarici bibliotheca regnicolaris existit. U. ott, 1810. 32. Appendix ad catalogum numorum Hungariae ac Transilvaniae instituti nationalis Széchényiani. U. ott, 1810. 33. Catalogus manuscriptorum bibliothecae nationalis hungaricae Széchényiano-regnicolaris. Sopronii, 1815. Három kötet. (A munka melléklete: Miller J. F.-tól: Dissertatio critica de collectionibus manuscriptorum, ac eorundem usu et utilitate. Ez különnyomatban is megjelent. Hely és év n.). 34. Alloquium ad Seren. archiducem Josephum Hungariae palatinum dum 1815. Seren. suam conjugem Herminam Onaldinam primum induceret in museum nationale Hungaricum. Pestini. (Hozzá: Auf Ihre Kais. Hoheit Erb-Fürstin von Anhalt-Berenburg-Schaumburg als Hochstdieselbe das ungarische National-Museum zum ersten Male besuchte). 35. Principatus Transsilvaniae coevis documentis illustratus. Collegit et in seriem chronologicum digessit Georgius Pray. Edidit etex chartis musaei nationalis hungarici auctarium adiecit ... U. ott, 1816. Két kötet. 36. Acta litteralia musei nationalis Hungarici. Tom. I. József nádor arczk., egy térkép és 3 kőny. Budae, 1818. (Ebben Millertől: Monumenta diplomatica nunc primum ex autographis edita, Geographisch-historisch-geognostisch-oriktognostische Beschreibung des Rézbányer k. k. Kupfer, Bley, Silber und Gold Bergwerks, und dessen Gegend im Biharer Comitat des Königreichs Hungarn). 37. Regestrvm Bvrsae Cracoviensis hvngarorvm nvnc primum ex avtographo codice bibliothecae Cracoviensis editum. U. ott, 1821. 38. Epistolae, quae haberi poterant s. r. e. cardinalis, archiepiscopi Strigoniensis, et Hungariae primatis Petri Pázmány ad pontifices, imperatores, reges, principes, cardinales aliosque illustres aevi sui viros, datae et vicissim ab illis acceptae. U. ott, 1822. Két kötet. 39. Nemes magyar hazánk hajdani dolgait tárgyazó tudósítás; vagyis Szent Endrei varos határában tartatott régi római kő irások és emlékek leirása. Hely és év n. Kéziratai a m. n. múzeumban: De inducendo iure cambio mercantili in Hungariam, 4rét 108 lap; Memoria Joannis Uri Hungari, apud Britannos Oxonii in bibliotheca Bodleiana codicum orientalium interpretis, 4rét 32 lap; Praelectio in titulum IV. de Lege Julia Maiestatis, 4rét 29 lap (csonka); Prooemium politicae, 4rét 64 lap (csonka); Consignatio oblatorum ad erigendum fundum Musei Nat. Hung. in schedis Bancalibus, 4rét 18 lap; Supplementum inscriptionum ex monumentis Musei Nat. Hungarici transumptum, 4rét 46 lap; Typarium Hung. Dalm. Croat. regis Geisae Ii. critice elaboratum, 4rét 42 lap; Eutropius római historiája, 4rét; Positiones criticae ex historia pragmatica Hungariae in coll. publ. quotannis auditoribus explanatae, 4rét 109 lap; Chartularium Hungaricum argumenti diplomatici ann. 1800-1815. 4rét 16 kötet; Paraphrasis Statistica de titulo haereditarii Austriae imperatoris a nobili hungaro 1805., 4 rét 19 levél; Acta Musei Nationalis Hungarici Tom. II-us. A. 1820. 4rét, 637 lap; Commentatio de titulo haereditarii Austirae imperatoris 1810. 4rét 40 lap; Collectio pasquillorum hungaricorum. Pestini, 1807. 4rét, 199 lap; Fragmenta Catalogi Manuscriptorum codicum Musei Nat. Hung. 4rét 144 lap; Miller ... Dir. Musei Nat. Hung. Acta de nominationis in consiliarium regium A. 1817., ívrét kilencz darab; Dissertatio de ara Buda-Örsiensi Mythrae sacrata, ibidem 1817 reperta, 1822. 4rét 8 lap; Commertium Litterarium 1778-1817. 4rét 17 darab; Briefwechsel, ívrét 117 darab; Fragmenta miscellaneorum, 4rté (rendezetlen); Opera omnia varii argumenti, 4rét 19 kötet (ezekben a kiadatlan munkái és a kiadottak közül is több megvan újabb átdolgozásban); levelei sógorához: Nagyvárad, 1788. febr. 27. okt. 16., 1793. júl. 13., 1794. febr. 6., 14.; Mednyánszky Alajos báróhoz, Pest, 1822. jún. 12. Latin levelei Kazinczy Ferenczhez, Pest, 1808. márcz. 21. (Kazinczy Ferencz Levelezése. V. 369. l.). A m. n. múzeum őrei: Horvát István, Haliczky Antal és Jonás József M. arczképét 1817. nov. ifj. ehrenreich által Pesten rézbe metszették. Horányi, Memoria II. 619. lap. Wiener Zeitung 1788. 80. sz. Zeitschrift von und für Ungern VI. 1804. 196., 204. l. Catalogus Bibl. Com. Széchényi. Suppl. I. 381., 382., II. 59., 60., 331. l. Vereinigte Ofner-Pester Zeitung 1814. 93. sz. (József nádor levele), 1823. 95., 96. sz. Erneuerte Vaterländische Blätter. Wien, 1818. Intelligenzblatt 5. sz. Katona, Historia Critica XLI. 612., XLII. 584. lap. Gemeinnützige Blätter 1817. 95., 96. szám. M. Kurir 1817. I. 23., 1823. II. 45. sz. Hazai s Külföldi Tudósítások 1823. II. 43. sz. Tudományos Gyüjtemény 1824. VII. 36. l. (Fejér György). Danielik, Magyar Irók II. 201. lap. Nagy Iván, Magyaroszág Családai VII. 503. lap. Toldy Ferencz, Összegyüjtött munkái III. 206. l. Szinnyei Könyvészete. Figyelő XIV. 1883. 316. l. M. Könyv-Szemle 1885. 5., 1886., 243., 1892-94., 1896., 1901. Ballagi Géza, A politikai irodalom Magyarországon. Budapest, 1888. 292., 564., 565. l. Bozóky Alajos, A nagyváradi kir. akadémia százados multja. Bpest, 1889. 71. l. Petrik Bibliogr. Kazinczy Ferencz Levelezése VI., IX., X. k. Szinnyei Magyar írók

ID

Auctoritas VIAF: 88933411

Opera

Numero: 1

opusid22027632 Epistolae imperatorum et regum Hungariae Ferdinandi Primi et Maximiliani Secundi ad suos in Porta Ottomanica oratores Antonium Verantium, Franciscum Zay