Croatiae auctorum Latinorum bibliographia: persona macikd1e1162

CroALa, 2017-11-18+01:00.

Persona macikd1e1162

Mačik, Josip 1847

Machik József, ügyvéd, nyug. műegyetemi tanár, Machik Imre kereskedő és Jahn Terézia (Mária Terézia magyar királynő keresztleánya és Jahn György zoologusnak, a milanói múzeum alapítóigazgatójának huga) fia, szül. 1805. jan. 27. Pesten; három osztályt a bécsi Therezianumban, az akkor hat osztályú gymnasiumot Pesten végezte, a bölcselet három osztályát ugyanott az egyetemen 1820-tól 1823-ig. Az 1823-25. tanévekben Zágrábban a jogi két éves tanfolyam bevégzése után az akadémia jogi kara előtt nyilvános vizsgálatot tett és 1825. decz. 26. Pozsonyban kelt bizonyítványa szerint a báni tábla jurátusai közé felvétetett és mint táblai jegyző 18 hónapot (1827-28. aug. 1-ig) a jogi gyakorlatban töltött. Innen aztán Pestmegyéhez ment a központi jegyzői hivatalba két havi gyakorlatra. 1828. augusztustól 1829. márcz. 4-ig mint joggyakornok a pesti kir. ítélőtáblánál, míg végre azon év április 2. a pesti kir. táblánál ügyvédi oklevelet nyert és 1833-34. júliusig a királyi jogügyek igazgatóságánál, 1834. augusztustól 1835. szeptemberig pedig a pesti kir. ügyésznél volt alkalmazva. Trefort Ágostont, ki gróf Csáky Antalnénál (Cs. Petronella) volt nevelésben, a 30-as években ő tanította a magyar nyelvre s irodalomra. 1838. okt. 28. a zágrábi akadémiához kinevezték a magyar nyelv és irodalom tanárának 500 frt évi fizetéssel. Pauler Tivadar kartársával együtt erélyesen küzdött az akkor fellépett illyrizmus ellen; ezért 1842. júl. 13. Beszterczemegye táblabirájának választotta. Mint a horvát és szerb nyelvben is jártas, a magyar kormány magyar censornak alkalmazta, kinek kötelessége volt a magyar-államellenes nyilatkozatok kinyomatását, az állam-erkölcsellenes nyomtatványok közlését meggátolni. Ő volt ezért a horvátok előtt a gyűlölt magyarok leggyűlöltebbje, István főh. nádortól azonban e hazafias tettéért elismerő levelet kapott. Az 1848. horvátországi lázadás elől Budára költözött. Az 1849-50. iskolai évben a pesti egyetemhez a magyar irodalom helyettes tanárává neveztetvén ki, az 1851. okt. 6. bizonyítvány szerint a bölcseleti kar előtt a magyar irodalomból vizsgálatot állott ki. 1850. szept. 15-től 1856. oktoberig az ipartanodában is a magyar nyelvtant és az ügyirályt adta elő. 1849-50-ben az osztrák absolut kormány hivatalos rendeleteinek és hirdetéseinek az országos törvény- és kormánylap számára magyarra fordításával volt megbízva. 1856. okt. 9. írja folyamodásában a cs. kir. oktatási miniszterhez, hogy az 1851-ben az egyetemhez rendes tanárrá kineveztetése iránti folyamodását intézzék el, mivel a József-ipartanodánál élvezett helyettes tanári évdíját (500 frtot) a budai főreáliskola felállítása által elvesztvén, a zágrábi akadémia jelenleg 800 frt fizetéséből öt neveletlen gyermekét fenntartani nem képes. 1860. okt. 1-től 1861. júl. 30-ig a pesti IV. ker. főreáliskolában tanított. 1861. nov. 9. a pesti kereskedelmi akadémiához, azon év decz. 27. pedig a kir. József-műegyetemhez 1050 frt évi fizetéssel a magyar nyelv és irálytan rendes tanárának neveztetett ki. A műegyetem szervezésénél nagy szolgálatot tett. Társadalmi életünkben minden nevezetesebb tüneményt megénekelt; a zeneirodalom ápolásához különösen a budai zeneakadémia és dalárda felkérésére német és olasz zeneművek szövegének fordításával hozzájárult. Szabad idejét mint kertész és vadász a budai Farkasvölgyben szerzett kis mezei birtokán töltötte. 1866. jan. 2. a királyi természettudományi társulat megválasztotta rendes tagjának. 1873. júl. 7. nyugalomba vonult. 1872-ben a műegyetemi dalárda, 1875. okt. 9. a budai zeneakadémia és budai dalárda megválasztották tiszteletbeli tagnak. Megmelítendő még, hogy az amerikai artica niveát (ramiégyökér) ő honosította meg nálunk. Meghalt 1890. aug. 13. budai házában 86. évében. Czikkeket írt a 30-as évek elején a Helmeczy Jelenkorába, Társalkodójába (1839. Homer barlangja) és az Athenaeumba (1839. olasz novella ford.); a M. Sajtó (1856. 232. sz.) egy költeményét közölte; a Kerti Gazdaságban (1859. Kerti Mustarda, vagy az éretlen gyümölcs értékesítése Olaszhonban, 1863. A vén fák beültetése, A magyar bor utánzása Némethonban, Külföldi borok utánzása Erfurtban); az Uj M. Múzeumban (1858. Byronból, 1859. Kisérletek Goethe és Uhlandból, 1860. A birtokos ragok alkatrészei a magyar nyelvben); a Falusi Gazda Naptárában (1862. Rivers Tamás cserép- vagy faedényekbeni gyümölcsfatenyésztése üvegben); az Athenaeumban (1874. 50. sz. Attila); a M. Kertésznek rendes munkatársa volt (1864. Rivers Tamás, Gyümölcskertészet cserepekben cz. munkája ford. sat.); a M. Földbe, Pesti Naplóba és Függetlenségbe számos gazdasági, politikai és szépirodalmi czikket írt saját neve és írói álneve alatt; eredeti költeményeinek összege százra tehető; 408 megzenésített műfordításának czímeit Gerlóczy felsorolja; ezek közt van Hartmann Saul cz. nagy oratoriuma, Illés oratoriuma, Éde és Peri, az Évszakok, Prometheus Herder után, Árpád és a királyleány és Odysseus; figyelemre méltók még: Mária, ukraniai beszély Molenszkytől és Attila, szomorújáték Gärtner Vilmostól, melyeket németből fordított. Munkái: 1. Grammatica hungarica theoretico-practica. Pars prima seu theoretica. Zagrabiae, (1847. A horvát nemzetnek, mint Magyarország kapcsolt részének ajánlja e művét). 2. Irodalmi mutatványok, melyek a magyar nyelvészet s irodalom néhány hallgatóitól a pesti kir. egyetemnél 1850. júl. 18. az egyetem nagy termében előadattatni fognak, mire a nemzeti irodalom barátját illő tisztelettel meghivja ... Tárgysorozat. Pest. (Ugyanaz 1851. július 11-én. Ugyanott.) 3. Gisela. Eine Auswahl von Gedichten der hervorragendsten magyarischen Dichter. Deutsch von ... U. ott, 1858. (Nyom. Lipcsében, Arany, b. Eötvös József, Kisfaludy K., Petőfi és Vörösmarty költ. Ism. Magazin für Literatur des Auslandes 1859.) 4. Sagen aus der magyarischen Vorzeit von Alexander Kisfaludy. Deutsch von ... U. ott, 1863. (A Somlói vérszüret és Esseghvár.) 5. Irálytan. Különös tekintettel a műegyetemi, kereskedelmi és reáltanodai ifjúság szükségleteire a legtekintélyesebb bel- és külföldi munkák nyomán. U. ott, 1864-65. Két rész. (I. Általános és különös rész. II. Kereskedelmi irály.) 6. Kereskedelmi levelező. Kimerítő elméleti és gyakorlati útmutatás jó és helyes kereskedelmi levelek irására, egy kereskedelmi szótárral és phraseologiával. U. ott, 1866. (2. rész. Körözvények. U. ott, 1869. A kettőnek újabb kiadása. Bpest, 1875.) Kéziratban: Egy madárhoz és A büszke után, költemények (a m. n. múzeumban). Nevét Máchiknak is írják. Ney Ferencz, A budapesti fővárosi IV. ker. főreáltanoda Emlékkönyve. Bpest, 1880. 62. l. A kir. József-műegyetem tanárai. Bpest, 1883. 6. l. Petrik Könyvészete és Bibliogr. Kiszlingstein Könyvészete. Vasárnapi Ujság 1890. 34. sz. (Nekr.) Gerlóczy Gyula, Máchik József emléke. Bpest, 1892. Budapesti Hirlap 1892. 39. sz. és gyászjelentés. Szinnyei Magyar írók

ID

Auctoritas VIAF: 305530085

Opera

Numero: 1

opusid22013483 Grammatica Hungarica theoretico-practica