Persona lakicd1e976

Lakić, Juraj Sigismund Lakić, Juraj Žigmund 1774

Lakić (Lakits), Kuraj Sigismund, pravni znanstvenik i povjesničar (Poljanci, Austrija, 23.11.1739 - Požun, Slovačka, 8.1.1814). Poslije lat. škola završio studije crkvenoga i drž. prava. Prof. crkvenog prava u Innsbrucku, od 1770. u Trnavi, a od 1777 u Budimpešti, potom knjižničar sveuč. knjižnice, učitelj nadvojvode Josipa, dvorski savjetnik i vitez Leopoldova reda. Za znanstv. zasluge dobio i plemstvo. Napisao više knjiga na lat. jeziku: Juris publici ecclesiastici...(1774), Praecognita juris...(1775) i dr. Prevođen na španjolski. HL, sv. 2, str. 3

Lakits György Zsigmond (nemesszakácsi), udvari tanácsos, egyetemi jogtanár, szül. 1739. nov. 25. Polaniczban (Padler, Vasm.); Battyány Zsigmond gróf jóvoltából a gymnasiumot Kőszegen végezte s felsőbb tanulmányait Gráczban és Bécsben fejezte be. A királynő határozott kívánságára az egyházjog tanulmányozására adta magát, azon biztos kiáltással, hogy hazájában ő fogja e tudományt előadni. Alig végezte tanulmányait, máris a Theresianumban, 1769-ben pedig Inssbruckban jogtanár lett. 1770-ben a nagyszombati egyetemen az egyházi jog tanárává neveztetett ki. Ő volt 1773-ban az egyetem első világi rectora, egyszersmind az egyetemi könyvtár felügyelője (200 frt jutalomdíjjal) s ezzel együtt áthelyeztetett Budára. Minthogy azonan köszvényes volt, 1780-ban már nyugalmazni kellett. Ő volt egyetemünkön az egyházi jog első világi tanára, a ki nyugalmaztatása után is a kar seniora maradt és annak üléseiben részt vett; később (1784) a helytartótanács tanulmányi bizottságának ülnöke; 1789-től az egyetemi nyomda igazgatója s könyvbiráló; 1797-ben, miután József főherczegnek, mint helytartónak tanítója volt a magyar közjogból és történelemből, a kir. helytartótanács tanácsosa, udvari tanácsos és a Lipótrend lovagja lett; munkásságát mind a magyar közjog, mind az egyházi jog művelésére kiterjeszté. Ez utóbbiak terén azon iskolának volt előharczosa hazánkban, mely az egyházi jogban a híres német-alföldi canonista Van Espen iratai folytán az uralkodó elvektől sok tekintetben eltérő irányt követett. Egyházjogi munkái által messze hazánk határain túl is híressé lett, a minek bizonyságául szolgál az is, hogy egyik munkája még e század első évtizedében újabb kiadásban jelent meg Spanyolországban. Érdemei elismeréseül 1794. máj. 26. Nemes-Szakácsiban birtokrészre nyert királyi adományt, egyszersmind czímeres nemes levelet. Betegeskedve 1814 nyarán Pozsonyba költözött. Könyvtárát az ottani akadémiának ajándékozta. Meghalt 1814. január 8. ugyanott. Munkái: 1. Juris publici ecclesiastici pars generalis, de ecclesia christiana, potestatisque sacrae cum civili nexu. Viennae, 1774. (és Velencze 1781., 1790.) 2. Pracognita juris ecclesiastici universi. Viennae, 1775. (és Velencze, 1781., 1790.) 3. Institutio elementorum juris naturalis. Budae, 1778. 4. Instituones juris ecclesiastici. U. ott, 1779-1781. Három kötet. (Kézirata megvan a budapesti egyetemi könyvtárban 1774-1784 4rét.) 5. Praelectiones canonicae de legitima episcoporum instituendorum, ac destituendorum ratione attemperatae legibus, atque usibus regnorum Germaniae et Hungariae. Viennae, 1783. 6. Vita comitis Suwarow Rymniskoy mp. russ. et caes. regii supremi campimareschalli. Cum imagine ad vivum expressa. Budae, 1799. 7. De haereditario succedendi jure ducum primum, deinde regum Hungariae inde ab origine monarchiae usque ad nostra tempora. Liber singularis Viennae, 1809. 8. Kritische Recension des libri singlaris, de haereditario succedendi jure ducum primum, deinde regum Hung ... Viennae, 1809. Aus der Allgemeinen Literatur Zeitung vom J. 1810. wörtlich abgedruckt, mit Gegenbemerkungen. U. ott, 1811. 9. De potestate et juribus status in bona ecclesiae, et clericorum. U. ott, 1811. (Névtelenül.) Kéziratban maradt több munkája, így a magyar közjogról írt latin terjedelmes munkája, mely közkézen forgott. (Megvan a m. n. múzeumban 4rét 928 lap.) Nevét Lakicsnak is írta. Horányi, Memoria II. 452. I. Wallaszky, Conspectus ... Posonii et Lipsiae, 1785. 223. l. Oesterreichische Biedermanns-Chronik 1785. 129. l. M. Kurir 1814. I. Honnyi Levelek 9. sz. Allg. Literatur-Zeitung. Halle u. Leipzig, 1814. I. 769. l. Fejér, Historia Academiae. Budae, 1835. 93., 116. l. Nagy Iván, Magyarország Családai VII. 13. l. Pauler Tivadar. Egyetemünk rectorai és cancellárjai. Pest, 1836. 17. l. és A budapesti m. kir. tudományegyetem története. Budapest, 1880. Kazinczy Ferencz művei. Bpest, 1879. III. 98. l. (Nemzeti Könyvtár III.) és Levelezése I., II. Petrik Bibliogr. Illésy és Pattkó, A királyi könyvek. Bpest, 1895. 124. l. Szinnyei Magyar írók

ID

Auctoritas

VIAF: 29871853

Opera

Numero: 12

opusid22006749
opusid22006835
opusid22006921
opusid22007007
opusid22007093
opusid22007179
opusid22007265
opusid22007351
opusid22007437
opusid22007523
opusid22007609
opusid22007695