Croatiae auctorum Latinorum bibliographia: persona durikovicd1e2022

CroALa, 2017-11-21+01:00.

Persona durikovicd1e2022

Đuriković, Georgius 1844-1847

Gyurikovits György (ivanóczi), váltótörvényszéki ülnök, a m. tud. akadémia levelező tagja, Gy. Pál és Petenády Erzsébet fia, szül. 1780. júl. 12. Ivánóczon Trencsénmegyében; első oktatásban az atyai háznál (Vágujhelyt és Nemes-Podhrágyon) részesült, honnét 1790 végén Vágujhelyre, 1793. Trencsénybe, 1795. Modorba küldetett. 1796-ban a pozsonyi ág. ev. lyceumnak tanulói közé lépett. 1799-ben a magyar nyelv megtanulása végett Nagy-Kőrösre ment és az ottani ev. ref. főiskolában a magyar történetet és oklevéltant hallgatta; ezek bevégeztével 1800. szept. ismét Pozsonyba ment a philosophiára. A pálya, melyre készült, a törvénykezési vagy ügyvédi volt; azonban hajolván rokonai kérésére s ismerősei ajánlására, 1802-ben nagybátyjához, gróf Zichy uradalmi kormányzójához Puszta-Födémesre (Pozsonymegye) ment, magát gazdatisztté képezendő. Nagyon rosszúl fogadtatott; mogorva nagybátyja vele kemény szigorral bánt. Hogy magát több oldalról képezze, 1803-ban a gazdászattól megválván, Skultety Pál mellé állott törvénygyakorlatra; itt ismerkedett meg Lehoczky Andrással, a híres genealogiai és stemmatographiai íróval; ez nagy befolyással volt későbbi irodalmi működésének irányára. 1805-ben elvesztvén szüleit, öröksége átvétele után Dárdán Baranyában, 1807. Mezőlakon Veszprémmegyében mint gazdatiszti írnok kezdett szolgálni, honnan Gyurikovics János táblai ügyvéd halálával Pozsonyba vonult és idősb gróf Zichy Ferencz által 1809-ben ispánnak, 1811. kasznárnak neveztetett ki. 1812. Pozsonymegye esküttjévé, 1818. pedig Pozsony város tanácsosává választatott és Budán a tárnoki széknél alkalmaztatott; 1823-ban a pozsonyi törvényszék ülnöke lett. Az 1825., 1830., 1832. és 1839. országgyűléseken Pozsony városát képviselte. Tagja volt az 1827. 8. t.-cz. által megrendelt küldöttségnek. Tudományos érdemeinél fogva 1832. márcz. 9. a m. tud. akadémia levelező tagjának választotta. 1844. decz. 24. váltótörvényszéki biró lett Pozsonyban. Meghalt 1848. jún. 25. a bazini vaspálya előtt szélütésben 68 éves korában. Toldy Ferencz 1848. júl. 10. tartott fölötte emlékbeszédet a m. tudom. akadémiában. Pozsony, Nyitra, Trencsény, Mosony és Győr megyék táblabírája volt. Könyvtára gazdag volt sok igen ritka könyvben és kéziratban; hozzá hasonló egyeseknél kevés találtatott a hazában. 1804-ben kezdte azt fáradhatlan munkássággal és nagy költséggel gyüjteni. A hiteles kéziratok és eredeti fontos oklevelek ívrétben 33 vastag kötetet tesznek ki, melyek nagyrészt Magyarország földjének és népének ismertetését, történetét, statisztikáját és nemzetségeinek származását tárgyazzák. Tudományos érdemeiről a külföld is magasztalólag emlékezett meg. Czikkei a prágai Hesperusban (1818. XXI. Antwort auf die Frage über die Nachricht der von Celtes in Ungarn. Böhmen und Siebenbürgen gestifteten gelehrten Gesellschaft, XXII. Berichtigung der Angabe in der Geschichte des ungarischen Reiches von Joh. Chr. v. Engel über den Tod des Gen.-Feldm.-L. Ferd. Robert Aspermont, Menschenfreundliche Grundherrschaften in Ungarn in dem Missjahre 1816., Abnahme der Volksmenge im Biharer Comitat im J. 1817., XXIII. Bevölkerung der Bekescher u. Krassnaer Comitate im J. 1817., Beispiele von sehr hohem Menschenalter in Ungarn, XXIV. Neuentdeckte römische Alterthümer zu Steinamanger, Sabaria, Luxus der Prachtausgabe der zwei historischen Werke des Herrn von Kriebel, Situationsplan und Beschreibung von Pressburg, XXV. Wichtige Verbesserung auf der Fürst Jos. Pálffy'schen Herrschaft Blasenstein in Ungarn, XXVI. Topographische Beschreibung des Marktfleckens Zorndorf in Ungarn, Die Mezőlaker Herrschaft im Vessprimer Comitat, XXVIII. Die hessische Colonie zu Majos in Ungarn, Versunkener Hügel bei Kots, Die Universität zu Pressburg unter Mathias Corvinus, Verbrauch des galizischen Salzes in Oberungarn, Flächeninhalt der Puszta Bánkuta, Demolirung der Festungswerke in Raab, Über das Gemälde am Rathhause zu Pressburg, XXIX. Übersicht der Volksmenge des Pressburger Comitats, Diplomatische Beweise, dass die Familien-Wappen in Ungarn viel älteren Ursprungs seien, als seit Königs Sigmund Regierung oder dem Constanzer Concilium, Häufige Ansiedlung der In- und Ausländer in Pressburg), a Tudományos Gyűjteményben (1820. III. Mezőlaki uradalomnak leírása, 1821. VI. Pozsony vármegyének népessége, 1822. V. Turócz-szent-mihályi Turóczi nemzetség, 1823. X. Kollár Ádám bécsi könyvtár őrzőjének élete, munkái s kéziratok gyűjteménye, 1824. II. Vöröskő várának bővebb esmertetése s historiája, VIII. Pápa mezővárosa nevének eredetéről és régiségéről, 1825. II. Két nevezetes oklevele Székesfejérvárnak, VII. Jórnandesnél említett Bollia máskép Pollia folyó vizének nevezete alatt értetődik Neográd és Hont vármegyék Ipolya. 1826. II. Magyar országgyűlésére idéző két nevezetes levél I. Mátyás király halálának idejéből, V. Historiai töredék Túr mezővárosáról Külső-Szolnokvármegyében. 1827. IV. Magyar emlékezetes irományok közléséről, 1829. II. Moriczhida Győr vármegyében fekvő helység ismertetése, 1831. X. Magyar nyelven irt eredeti oklevelek s jeles irományok XVI. és XVII. századokból, Földmivelői tekintet az ugarnak elmellőzéséről, annak elegendő ganéjozás által béhozandó használásáról, melynek talpköve a pálinka égetés által béhozatandó marhahizlalás, 1832. XII. A nemesi felkelést tárgyazó oklevelek 1566. eszt., némely történeti jegyzésekkel, 1833. XI. A magyar nyelvnek hajdankorban Szlavonia és Horvát országokban tárnoki széken és káptalanokban volt keletéről, 1834. X. Gyászos emlékezetű 1663. eszt. hazánkra nézve, XI. Zrinyi János emlékének bővebb világositása, XII. Jászokról és philisteusokról, 1835. I. A mesteremberek mivjei árának 1668. eszt. Poson, Nagyszombat, Modor, Bazin és Szent-György városok által lett meghatározása, 1836. II. Vajda-Hunyadi vár 1452. évi építését érdeklő oklevél, IV. Hunyady László, Hunyady Jánosnak idősebb fia, Poson vármegyei főispány, V. Verőcze, Szerém, Pozsega vmegyék és a Gradiscai Brodi, Pétervári határőrző regementek vidékei Magyarországnak elválhatatlan részei ezen [értekezésről úgy itélt Csaplovics, «hogy ha Gy. egész éltében semmi egyebet nem tett volna, mint hogy a Szlavoniát illető botrányos tévtant felfedezte, már eleget élt, s hogy a kinek szemeit az értekezés fel nem nyitja, az a vakandoknál is vakabb»]. XI. Peech, Péts vagy Pécz nemzetségnek ágazatja, XII. Komárom szabad királyi városnak elöljáró nevéről, 1837. V. Pázmán Péter kardinál s eszterg. érsek élete leírásához való pótlék, 1838. X. Felsőmagyarországi végvárakat, mint védhelyeket védő katonaságnak tartása 1610. és 1646. években, 1839. I. Magyarországi végvárak állapotja a XVII. században, II. Báthori Erzsébetnek, N...y Ferencz özvegyének szobaleányain elkövetett kegyetlenségeit illető ügybeli oklevelek, V. A fél harminczad, mint a haza védelmére szánt közjövedelem a XVII. században, IX. Csepreg mezővárosának lengyelek és horvátok által 1621. évben lett romlásáról, XI. A köbölkúti tóról, rajta létezett úszó szigetekről és annak lecsapoltatásáról, 1840. V Balassa János bárónak, Bálint fiának boroszlói síremléke s felírása 1602-ből, VIII. A magyar kereskedést illető emlékírások gyűjteményének közrebocsátásáról, 1841. VII. A megyei tisztviselők, főképen szolgabirák választása hajdankorban, X. Zágráb, Varasd, Körös szlavoniai megyék magyar országgyűléseni képviselési joga, XII. A magyar nyelv előbbeni nagyobb kiterjedésének, divatának, becsültetésének példái Trencsény vármegyében sat.), Hormayr Archivjában (1823. Die Familie Turócz von Turócz-Szt-Michael, Römermaale in Siebenbürgen, Die gesetzlichen Rechte der ungarischen Frauen, 1825. Die Uebertragung der graefl. Ant. Apponyi'schen Bibliothek von Wien nach Pressburg, Die dreihundert und zehenjährigen drei Rusten auf dem Trautmannsdorfer Felde unweit Bruck an der Leitha, Die in Pressburg gekrönten Könige und Königinnen Ungarns, Die von Petronell bis zum Neusiedler-Seesich ausdehnende alte Schanze, Grabschriften einiger deutschen Familien zu Kittsee, Die Zahl der Häuser in Pressburg in drei verschiedenen Zeiträumen, Das k. k. Lustschloss Nieder-Weiden in Oesterreich, Aelteste diplomatische Spur von der k. k. Post zwischen Ungarn und Oesterreich, Stellung der Mannschaft von der k.. fr. Stadt Pressburg im J. 1593 zum Feldzuge gegen die Türken, Der Friedens-Vertrag zwischen dem ungarischen König Uladislav II. und der Königin Elisabeth zu Ofen am 21. Sept. 1442., Ausgegrabene Elephanten-Knochen und Zähne in der Gegend von Tyrnau, Bemerkungen zu der Biographie des Grafen Franz Adam Waldstein, 1826. Das Leichenbegängniss des Grafen Niklas Pálfi zu Pressburg, Grabschriften im Dom zu Pressburg, Geschichte der Buchdruckereien in der k. freien Stadt Pressburg, folytatása a következő évf., Der Lauf der Donau in der Türkey von Belgrad bis an das schwarze Meer, Münze Domitians in Nagy-Födémes, 1827. Das kaiserl. Oberfeldherrn Grafen Heinrich du Val Dampierre Tod in Pressburg bei der Stürmung des Schlossthors am 9. 1620., Eröffnung der Graf Apponyi'schen Bibliothek in Pressburg, 1828. Die Rochsthumer Felsenhöhle im Pressburger Comitat, Holzscheit in dem Antiquitäten-Cabinet zu Bibersburg, Die Thurmruine auf dem Kittseer Felde im Wieselburger Comitat als Denkmal in der Geschichte des ungarischen Reiches, Diplomatische Beiträge zur Geschichte der k. fr. Stadt Pressburg), a pozsonyi Aehrenlesében (1825-től 1828-ig etnogr. czikkek, 1829. 57. sz. Nachrichten über das ungarisch-adeliche Geschlecht Szamaróczy und dessen Wohnort, 1880.), a Tudománytárban (IV. X. 1834. Magyarországot illető czikkelyek Hormayr Archivumában, 1836.), az Archiv für siebenb. Landeskundéban (II. 1845. Auszug der handschriftlichen original Zeitung, welche Crispin Lamperter an Jeremiam Pistorium von Augsburg im 1598, 1599, 1608, 1614. J. verschickt hat, und sich im Besitz des Georg v. Gyurikovits in Pressburg befindet, Zwei starke folio Bände), a Századunkban (1840., 1845. 15., 23. és 37. sz. Mária Terézia királyné féléves József fiát bemutatta Magyarország rendeinek 1741. szept. 21. sat.); a M. tudom. Akadémia Értesítőjében (1847. Illyésházi nádor szobra, Műemlékek a szentgyörgyi főtemplomban, 1848. A Pozsonyvármegyében található nemzeti műemlékekről). Munkái: 1. De situ et ambitu Slavoniae et Croatiae, quem critice illustravit et de eo in usum croatorum latine disseruit... 2 partes. Pestini, 1844. Ennek czáfolatáúl iratott a következő munka: Responsa ad vastum illud; Croatiae ac Slavoniae cum Regno Hungariae nexus et relationes, disquisivit Georgius Fejér, Budae 1839 editum opus; non minus quam et ad illud: De situ, et ambitu Slavoniae et Croatiae, quem critice illustravit et de eo in usum croatorum latine disseruit Georgius Gyurikovits. Pestini 1844 procusum, per unom e croatis adornata et Zagrabiae edita 1847. (Szerzője állítólag Ossegovich Imre püspök). 2. Illustratio Critica situs et ambitus Slavoniae et Croatiae. Pars III. Pest; 1847. Sajtó alá rendezve maradtak kéziratban: Árva, Baranya, Trencsény, Mosony megyék és Pápa városának földrajzi s történeti leírása. Diplomatarium Comitatus Posoniensis, Diplomatarium lib. regiae civitatis Posoniensis sat. Fejér György, Codex diplomaticus Hung. (1829-től) cz. munkájához ő szolgáltatta gyűjteményéből, nagyobbrészt sajátkezűleg írva, a XII., XIII. és XIV. századbeli okleveleket. Kéziratai a magyar n. múzeumban: Matthiae Belii Notitia geogr.-historica districtum Cumano-Jazigum et Kőváriensis, ívrét 25 levél, Comit. Simigiensis ex exemplari bibliothecae primatialis, Notitia Com. Bács-Bodrog articulariter unitorum hist.-geogr. Matth. Bélia an. 1735 elaborata et a G.. Gy. 1847 aucta, ívr. 125 levél, Baranya s Árva u. ott, Fragmentum Diarii et Actorum diaetae Posoniensis 1728-29 collectum, ívr. 140 levél, Magyar családokra vonatkozó genealogiai táblák; a képviselőház könyvtárában: Diaria diaetae annis 1708., 1709., 1710., 1712., 1714-15. Posonii celebrata, I. Anonymi an. 1708., II. Mecserianum an. 1708-9., Dobnerianum an. 1708-9., 1710.. 1714-15., Tyrnaviense an. 1708-09., 1710., 1714. collecta. Verantius Faustus életrajzát írta annak Dictionarium quinque nobilissimarum Europae lingvarum, latinae, italicae, germanicae, dalmaticae et ungaricae. Venetiis, 1595. cz. munkájának újabb (Pozsony, 1834.) kiadásában. Levelei Horvát Istvánhoz Pozsonyból 1813., 1819-20., 1822., 1825., 1833-36. és kelet nélkül, összesen nyolcz magyar, hat latin és egy német a m. n. múzeumi kézirattárban; Rumy Károly Györgyhöz 1813-1846. összesen 35 darab a m. t. akadémia levéltárában. Arczképe: rézmetszet Ponori Thewrewk József M. Pantheonában 1828. Tudományos Gyűjtemény 1819. XI. 118., 827., 1836. III. 48. l. (Könyv- és Kéziratgyűjteménye). Hesperus 1820. XXV. 113., XXVIII. 1. füzet melléklete. Hormayr, Archiv 1825. 106. sz. Gemeinnützige Blätter 1828. 84. sz. (arczképe.) Oesterr. National-Encyclopädie. Wien, 1835. II. 452. l. M. Tudós Társasági Névkönyv 1839. 133., 1841. II. 55., 1842. II. 55., 1843. 204., 1848. 74. l. (Munkálatai s kéziratai). Thewrewk József, Magyarok születésnapjai 69. l. (szül. éve hibásan 1783-ra téve, ez után több későbbi életrajzában is). Ujabbkori Ismeretek Tára IV. 133. l. Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 175. l. (Halálozásának napja hibásan van jan. 25-re írva). Vasárnapi Ujság 1865. 28. sz. Századok 1872. (Gyűjteménye). Szinnyei Repertóriuma. Történelem I. II. Toldy Ferencz, Összegyűjtött Munkái V. 254. l. Slovenské Pochlady 1887. 5. sz. Petrik Bibliogr. és gyászjelentés. Szinnyei Magyar írók

ID

Auctoritas VIAF: 170883198

Opera

Numero: 1

opusid21960356 De situ et ambitu Slavoniae et Croatiae quem ... in usum Croatarum Latine disseruit